Magazin21: A Palóc Világtalálkozó nem maradhat el | |


Magazin21


2019-02-13 17:10:52

Nógrád megyéről röviden

Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Legelőször 1303-ban említik a forrásokban, bár vélhetően Szent István hozta létre. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (közel a felét) elveszítette, így az 1918-tól Csehszlovákia területéhez tartozik. 1923-ban, a megyerendezéskor összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével.

 

Nógrád 1938-ban lett ismét önálló, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett. 1945-ben véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és a megyehatárok is kiigazítására kerültek. A valamikor Hont megyéhez tartozó települések döntő többségét Pest megyéhez csatolták. Ezt követően a megye nevét Nógrádra változtatták, székhelyét pedig Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték. Az itt jelenlévő talajszerkezet a mezőgazdasági művelés szempontjából nem igazán kedvező és a mezőgazdasági területek aránya is alacsonyabb, mint máshol az országban. Ezzel ellentétben a magyar megyék közül itt a legmagasabb (40%) az erdős területek aránya. Így a gyümölcsösök és a konyhakert aránya is elég alacsony, tehát a megélhetési forma az állattenyésztésnek kedvez a leginkább. 

Azok a területek, amelyek a főúttól, vasúttól távolabb estek és elzártabbak, sokáig megőrizték hagyományos öltözködésüket és életformájkat. A palóc női viselet Nógrád megyében a legváltozatosabb, hiszen több mint 15 (!) népviseleti csoportot tartunk számon. A legjelentősebbek: Kazár, Rimóc, Buják, Bánk, Hasznos, Maconka, Őrhalom, Ludány. Nógrád megyében 3-féle hímzési stílus alakult ki: a kazári (fehér, kivarrott lyukas hímzés), a rimóci (piros és kék mintákkal), valamint a Galga-menti (élénk színösszetételű, hangsúlyos). Vallásukat tekintve a Nógrád megyei lakosság többsége katolikus hívő volt.

Rimócon a középkorban királyi várnép élt, ám a török megszállást a falu megsínylette, majd ezt követően gyorsan benépesült. A 17-18. század idején a környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt megrekedt a fejlődés. 

A település egyik legnagyobb kulturális értéke a népművészet: a hagyományok ápolása, a népviselet, a népzene és a kísérő néptánc. A községben megtalálható több hagyományos palóc jelleget megőrzően felújított paraszház is, valamint hagyományőrző csoport is működik itt. Például a Rimóci Rezesbanda még az 1920-as években alakult meg. A népviselet élőnek tekinthető, de már csak a vasárnapi szentmisékre és jeles ünnepek alkalmából veszik fel a lányok-asszonyok, a férfiak pedig a XX. század közepe óta nem hordják. A palóc hagyományok egyik gyönyörű színfoltja ez a jellegzetes viselet. Különösen igaz ez Hollókő, Rimóc, Nagylóc, Varsány és Sipek vidékére, ahol a hasonló szokású falvakhűen őrzik a korabeli ünneplő ruháikat.

 

Forrás: Kárpát-medencei viseletek




× Note! Be kell jelentkezned hogy hozzászólhass a cikkhez!


Hozzászólások:

Elérhetőségeink

Cím
3100
Salgótarján
Budapesti út 39
Telefon
+36 (32) 745 647

Támogatóink