Szüreti bál
A szeptember végétől novemberig tartó időszak gazdasági és társadalmi szempontból is legfontosabb eseménye a szüreti bál. Régebben a parasztgazdaságokban és a szőlőkben végzett munka társas esemény volt, így a nap végén ünneplés, táncos mulatság is kapcsolódott hozzá.
A szüret mint népszokás már a 16. századtól ismeretes, így elmondható, hogy több évszázados hagyománnyal rendelkezik. A szüret időpontja a 18. század közepétől valamilyen jeles naphoz kötődött. Általában a kezdőidőpont szeptember 29., Szent Mihály napja, és egészen október 28-ig, Simon és Júdás napjáig tart. Mára a kezdés időpontja akár szeptember eleje is lehet. A mulatságok, felvonulások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak, amikor nagy mulatságok zajlottak, este pedig bállal zárult az esemény.
A szüreti bál olyan divatos lett, hogy a 20. századra már ott is elterjedt, ahol nem is termesztettek szőlőt. Általában a fiatalok rendezik, a szüreti szerepköröket beöltözött szereplők alakítják. A fiatalok választják ki a bírót és bírónét is a legügyesebb csőszlányok vagy legények közül. Ezek kíséretéhez tartozik még két pandúr, két kisbíró és két cigány is.
A mulatság felvonulással kezdődik, a szervező fiatalok feldíszített szekéren és lóháton, néhány zenésszel, nótával hívják a bálba a környék fiatalságát. A bíró és a bíróné kocsiját a két pandúr lovon kíséri, a kocsiban pedig virágkoszorús lányok is ülnek. Az esemény fő szereplői a borkirály vagy a bálkirály. A közönség szórakoztatásáról a tolvaj és a csősz, illetve különféle beöltözött figurák is gondoskodtak, mint például a medvetáncoltató, a szerecsen, vándorárus stb. A báltermet szintén szőlőkoszorúkkal díszítik fel a helyi fiatalok, a nagy fürtöt pedig a fő helyre helyezik el – ezt az est folyamán a mulatozók ellophatják, vagy később kisorsolják. Az est fénypontjának a csősztánc számít, amikor is népviseletben pompázó csőszök táncolnak.
Králik Márti
